Kicsi és szerény esküvőt terveztünk a vőlegényemmel, nem klasszikus habos- fehér ruhában szándékoztam neki adni a kezemet, hanem egy kedves, de régi, egyszerű ruhámban. Nem csupán azért, mert ennyit engedhettünk meg magunknak, hanem mert nem is tudtam magam soha elképzelni hófehér menyasszonyi tütüben.
Mit ad Isten, az esküvőt megelőzően éppen Gabinál vendégeskedtünk, aki persze látni akarta a RUHÁT, és nem rejtette véka alá csalódottságát, amikor meglátta.
Másnap reggel narancsszín dobozt kaptam tőle, amelyben benne feküdt az egyik leggyönyörűbb ruha, amit valaha láttam, és mellette a jókívánság: legyetek boldogok! Úgy állt rajtam, mintha rám öntötték volna. Így esett, hogy a Gabi által tervezett egyik legszebb ruhában mondhattam ki a boldogító igent, amiért azóta is hálás vagyok neki, pláne, hogy a lányaim is éppen annak látnak az esküvői képeken, aki vagyok.
- Rácz Zsuzsaírónő